Az intenzív sertéstenyésztés többek között azt jelenti, hogy egy koca évente a lehető legtöbb malacot neveli fel. Ez a szám változó lehet. Vannak olyan gazdaságok, ahol egy kocától egy tucat malacot kapnak, de vannak olyanok is, ahol 26-28 darab malac az alaphelyzet. Következésképpen a kocának átfogó támogatásra van szüksége ahhoz, hogy a malacok megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jussanak. Túlélési arányuk növelése a megfelelő tartási körülmények, állattenyésztési és állatorvosi kezelések megteremtését igénylik. A malacok egészsége és kondíciója szempontjából döntő fontosságú az anyakoca takarmányozása és a malacok megfelelő táplálása.
Az anyakoca vemhesség alatti takarmányozásának hatása a malacok túlélésére
A malacok túlélési arányának növelése érdekében a kocát már a vemhességi időszakban megfelelő takarmánnyal kell etetni. A vemhesség teljes időtartama alatt fontos a megfelelő takarmányozás, de nem szabad elfelejteni, hogy a vemhesség különböző szakaszaiban különböző összetevőkre, illetve különböző takarmányadagokra van szükség.
Az első szakasz az anyakoca kondíciójának helyreállításáról és az adagok állapotának megfelelő kiigazításáról szól. A vemhesség utolsó hónapját viszont a magzat intenzív fejlődése jellemzi, ami az ellés lefolyását is befolyásolja. A megfelelő takarmányok korrigálják az anyakoca kondícióját, lehetővé téve a megszületett malacok átlagos súlyának növelését. A nagyobb születési súlyú malacok erősebbek és ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben. Ez növeli az esélyüket arra, hogy túléljék az első négy hetet, amely egész fejlődésük legnehezebb időszaka.
A megfelelő kocatakarmányozás a termelt kolosztrum és tej mennyiségét és minőségét jelenti, amelytől a malacok túlélése függ. A kolosztrum és annak gyors felvétele a malacok számára közvetlenül a fialás után különösen fontos. A fiatal szervezet számára koncentrált mennyiségű fehérjét, lipideket, vitaminokat, vasat és – ami a legfontosabb – felbecsülhetetlen értékű antitesteket biztosít. A koca kolosztruma IgA, IgG, IgM immunglobulinokat tartalmaz. Ezek nélkül a szopós malacnak gyakorlatilag nincs esélye a túlélésre, mivel a fiatal szervezet még nem termeli meg a szükséges antitesteket.
A hőmérséklet és a páratartalom hatása a szopós malacok túlélésére
A jó minőségű kolosztrum és tej bevitelén kívül három tényező döntő fontosságú a malacok túlélése szempontjából:
- a környezeti hőmérséklet,
- a páratartalom,
- a szellőzés, amely meghatározza a páratartalom szintjét.
Az újszülöttek számára az optimális hőmérséklet 30-33 °C. A fiatal állatok hőszabályozása még nem fejlett ki megfelelően. Ha a hőmérséklet jelentősen alacsonyabb, kevesebb kolosztrumot vesznek fel. Ennek következtében csökken az immunitásuk, ami növeli a betegségek kockázatát. A súlyos hipotermia fokozott energiafelhasználást és a vércukorszint gyors, a megengedett határértéket meghaladó emelkedését (hiperglikémia), majd ugyanilyen gyors csökkenését (hipoglikémia) eredményezi, ami az állat kómájával és halálával végződik.
A malacok hőkomfortját a páratartalom és a levegő mozgása befolyásolja. Egy nedves állat körülbelül 30%-kal több hőt veszít, mint egy száraz állat. A termekben a levegő mozgását (a gravitáció vagy a mechanikus szellőzés hatására) a hőmérséklet megfelelő emelésével kell ellensúlyozni. Feltételezzük, hogy egy 1 m/s-os légáramlat 5-6°C-os hőmérsékletcsökkenéshez hasonló hőveszteséget okoz a malacokban.
A malacok megfelelő hőviszonyairól való gondoskodás mellett a kocák számára is megfelelő komfortot kell biztosítani. Célszerű az utódokat az anyától elkülöníteni egy speciális fedett ólban, és a hőmérsékletet infravörös fűtőberendezésekkel vagy fűtőszőnyegekkel fenntartani. A kocáknak viszont valamivel alacsonyabb hőmérsékletet kell biztosítani, hogy elkerüljék a túlmelegedést és a takarmányfelvétel csökkenését.
Hogyan csökkenthető a választáskori stressz?
Az élet első napjai nem az egyetlen nehéz időszak a malacok életében. A fiatal állatok számára a nagy kihívást a választás pillanata jelenti (általában a 26-28. életnap körül). Ez jelzi a tejes táplálás végét és a száraz takarmányra való átállást, a környezetváltozás és a mikroklíma (nem mindig kíméletes) változását. Mindez együttesen óriási stresszt okoz, ami a szervezet természetes immunrendszerének gyengüléséhez, lassabb növekedési ütemhez, betegségekhez és nagy elhulláshoz vezethet.
Három kulcsfontosságú pontot kell figyelembe venni:
Kiváló minőségű takarmány – a választott malacok takarmányának könnyen emészthetőnek, könnyen felszívódónak és tápanyagokban gazdagnak kell lennie. Alapvető fontosságú az emésztőrendszer tartalmának alacsony reakciójának fenntartása. Ez csökkenti a tartós hasmenés, a kiszáradás és szélsőséges esetben a halálozás kockázatát.
Tiszta és meleg helyiségek – a tartási helyiségekben magas szintű tisztaságot kell fenntartani a gyomor-bélrendszeri megbetegedések szövődményeinek elkerülése érdekében. A hőmérsékleti sokkot úgy kell csökkenteni, hogy a hőmérsékletet fokozatosan (több héten keresztül) 30-33 °C-ról 18-20 °C-ra kell csökkenteni;
A malacok jóléte – az állatok csoportosítása szintén alapvető kérdés. A legjobb megoldás az lehet, ha minél kevesebb malacot keverünk össze. Ez azonban a mi valóságunkban szinte lehetetlen. Annak érdekében, hogy minden egyed számára egyenlő esélyeket biztosítsunk, a hasonló testtömegű és egészségi állapotú malacokat rakjunk egy csoportba. A legfontosabb azonban, hogy elkerüljük a túlzsúfoltságot, mivel ez fokozott agresszióhoz és kannibalizmushoz vezethet.
A megfelelő kocatakarmányozás fontossága
A kiegyensúlyozott és jól megválasztott anyakocatáp a kulcsa annak, hogy magas túlélési arányt érjünk el a malacoknál. Ez különösen fontos a takarmányhoz adott antibiotikumok fokozatos csökkentése és a választás utáni stressz és egészségügyi problémák enyhítésére szolgáló farmakológiai eszközökről való leszokás miatt. A kocák minőségi takarmányozása közvetlenül befolyásolja a termelt kolosztrum mennyiségét, amelytől a szopós malacok túlélési aránya függ. Ez egyben garancia a jó kondícióra, és ennek következtében a magasabb választási arányra és a kocák hosszabb élettartamára.